Alcím: Kívánom, hogy legyen ez a legnagyobb problémád az életben.
Van úgy, hogy az ember azt érzi, elég. Elég! Elég a mókuskerékből, elég a lóti-futiból, a tömegből a metrón, a zuhogó esőből, az ordibáló főnökből, a sok papírból az irodában...
Elég! Pihenni akarok, napfényt, pálmafákat, tengert, sokat enni inni, sétálgatni, egyszerűen csak lenni és nem törődni semmivel! Legyen ezentúl az a legnagyobb gondom, hogy melyik fürdőruhámat vegyem fel, oké? Ezért szépen felállok az íróasztal mellől és kisétálok az irodából... Hát persze, milyen jó is lenne ha ezt hipp hopp megtehetném. Elő a mellényzsebből azzal a minimum 140 ezer Ft-tal és go!
Hát igen, ehhez nekem idő ugyan kellett, de megvalósítottam. Tavaly ősszel erőteljesen elkezdtem érezni a már fentebb említett „elég” című esemény előjeleit, így hozzávetőlegesen decembertől végre sikerült is elkezdenem erre a célra félrerakni egy összeget, nem kevés dolgot megvonva ezzel magamtól, de a szent cél elsöpört mindent. Ez a módszer nem gyors, az tény, de végül augusztus utolsó hetében sikerült egy hétre magam mögött hagyni mindent és a paradicsomban találhattam magam. :-)
Görögország!!! Ismeritek? Tudjátok? Éreztétek már? Mennyei!!! Már jártam ott egyszer, ez a szerelem akkor kezdődött, 2007-ben, Korfun. Idén folytattam az ismerkedést az én „Drágámmal” :-) és Chalkidikit, azon belül pedig Sartit ismertem meg egészen közelről. Csak egy hét volt, de esküszöm, erre semmi pénzt nem sajnálok, amennyit tudok beáldozok, mert amit ezért kapok az leírhatatlan, pótolhatatlan. Egy hét teljes agymosás! Az „új” agy pedig fel lesz töltve, csupa-csupa jó emlékkel, érzéssel! Hiszen mi is tudná pótolni hogy, azt teheted ami a vágyaid netovábbja, sütteted magad a napon, fekszel a parton, a vaj-puha homokban, hallgatod a tenger morajlását, majd ha kedved szottyan beleveted magad a kristálytiszta türkizkék vízbe, előtted pedig kizárólag a végtelen kékség. Ha pedig ne-adjisten ez már elég, ami az én esetemben szinte kizárt, ebből életfogytig akár :-) de ha mégsem, akkor még mindig ott vannak a pompás görög ételek, italok, maguk a mosolygós görögök, azok a feledhetetlen hangulatos esti séták a városokban, falvakban. De ha ez is sok már, hát szállj hajóra, kirándulj a környező szigetekre, félszigetekre, nézd a száguldó sirályokat az égen, vagy az elsuhanó, úszkáló medúzákat a vízben.
Ezek az igazi értékek, a jó emlékek, csodás érzések, nagyszerű tapasztalatok, ezekből építkezünk, feltöltődünk. Igaz, hogy az a hét nap szinte egy másodperc alatt eltelt, hazajöttem és utána várt az iroda, a főnök, a halom papír, de más emberként érkeztem meg. Gazdagabban! A személyesen átélt jó élményeket semmi sem pótolhatja, az kizárólag az enyém. Ilyen dolgok visznek előrébb, motiválnak. Már tudom jövőre hová megyek. :-) Csak egy problémám van, az idő hosszúsága zavar, hogy meg vannak kötve a kezeim. Jó lenne hamarabb eljutni oda, valamit ki kellene találni hogy szabadabb legyek, hiszen egy év alatt rengetegszer van úgy hogy az ember azt érzi: „Elég”...
további képek a görögországi nyaralásról...
Írta: Reni, aki egy kicsit szabadabb szeretne lenni