A kereskedési stratégiákat amelyeket a tőzsdei kereskedők követnek két fő osztályba sorolhatjuk: Iránykereskedés és Iránymentes kereskedés
A két stratégia különböző megközelítést igényel, különböző piaci ismereteket és különböző tőzsdei termék ismereteket.
Iránykereskedésnek nevezzük azokat a stratégiákat ahol a kereskedők felfelé (long) vagy lefelé (short) pozíciókat vesznek fel a tőzsdei piacon. A kereskedők akkor profitálnak long pozíció esetén ha emelkednek az árak és akkor profitálnak short pozíció esetén ha esnek az árak. Az átlagos tőzsdei kereskedők leginkább iránykereskedési stratégiákat alkalmaznak. A legismertebb iránykereskedési stratégiák a következők: trendkövető stratégiák, kitörési stratégiák, mozgó átlag keresztezési stratégiák és (candlestick) minta felismerési stratégiák.
Iránymentes stratégiának nevezzük a piaci iránytól független úgynevezett piac neutrális (piac semleges) stratégiákat. Ezeknél a stratégiáknál a kereskedő azonos mennyiségű long és short pozíciót vesz fel, így a nettó pozíciója a piac irányához képest nulla. A legtöbb iránymentes stratégia összetett stratégia amely speciális automatizált szoftvereket és szigorú előre meghatározott kereskedési szabályokat igényel. Ezeket a stratégiákat többnyire csak tapasztalt kereskedők és nagy játékosok használják. Felsorolásképpen néhány ismertebb iránymentes stratégia: a szektor összehasonlító stratégia, a párokkal való kereskedés, az arbitrázs kereskedés, a részvény összehasonlító kereskedés és az összetett opciós stratégiák.
Az iránykereskedés előnyei:
1. A legtöbb iránykereskedési stratégia egyszerű és rugalmas így egy kezdő kereskedő is könnyen kivitelezheti.
2. Az összes értékpapírra, tőzsdei termékre alkalmazható, részvényekre, határidős termékekre, CFD-re, opciókra, ETF-ekre (tőzsdére bevezetett befektetési alapokra), kötvényekre, devizapárokra, árutőzsdei termékekre, tehát mindenre.
3. Nem kell hozzá speciális szoftver.
4. Egyszerű alapokon nyugszik: felfelé menő trendben long pozíciót, lefelé menő trendben short pozíciót kell nyitni
5. Egyszerű kockázatkezelési megoldások vannak: a stop-loss és a pozíció hedging (ellenkező irányú védekező pozíció felvétele).
Az iránykereskedés hátrányai:
1. Ezek a stratégiák leginkább csak akkor működnek ha a piaci árak trendet követnek (egy irányba mozognak az árak hosszabb ideig szabályos hullámokkal).
2. Mivel ezek a stratégiák csak akkor hoznak profitot ha a kereskedő eltalálja az árak jövőbeli mozgását ezért minden esetben technikai elemzést igényelnek, esetleg fundamentális elemzéssel is kiegészítve.
3. Közvetlenül a pozíciónyitás után magas a veszteség kockázat. Általában 50% az esély a veszteségre.
4. A pozíció mérete korlátozott a magas letét vagy a magas veszteség kockázat miatt.
5. A kockázatminimalizálási stratégiák miatt a kereskedő szintén be van korlátozva.
Az iránymentes kereskedés előnyei:
1. Nagy méretű pozíciókkal is kivitelezhetők a stratégiák.
2. A legtöbb ilyen stratégia előre kiszámított kockázatmegosztást igényel mint például nagy fokú diverzifikálást (több tőzsdei termékben elosztott pozíciókat) vagy index-ek használatát igényli, ezért jó kockázatminimalizálási technikák alkalmazhatók.
3. A kereskedések egy előre definiált szabályrendszer segítségével történnek így az emberi érzelmek kevésbé rontják a stratégia hatékonyságát.
4. A kereskedők többféle módszerrel korlátozhatják a veszteség kockázatát a hagyományos stop-loss és hedging technikákon kívül például delta neutral és/vagy vega neutral hedging-gel.
5. Ezek között a stratégiák között vannak olyanok, amelyek semmilyen technikai elemzést vagy előrejelzési technikát nem igényelnek.
6. Ezek között a stratégiák között vannak olyanok amelyekkel előre kalkulálható hozamú rendszeres havi jövedelem alakítható ki.
Az iránymentes kereskedés hátrányai:
1. Nem alkalmazható minden értékpapírra, tőzsdei termékre bármelyik tőzsdei piacon.
2. Összetett, előre definiált stratégiát és annak betartását igényli.
3. Speciális szoftvert igényel.
4. A nagyobb pozícióméretek miatt szigorúbb money management követelmények szükségesek.